A Hit Tanúi
- Láng Amy (Augusztus 2014)

Az iszlám a második legnagyobb vallás Európában. A kulturális integráció sikere szívélyesebb etikát követel a médiától.
Az Iszlámot mint vallást csupán fejkendö, állampolgárság, vegyes iskoláztatás és nyelvtanulás jelszavaval illetjük. Ezen negatív és elcsépelt szólamok jelentösen dominálják az a muzulmán bevándorlásról szóló médiajelentéseket szóban és és a képben az 1979-ben történt iráni forradalom óta.

 Erősíti a hit vagy vitatja a világi értékekekt?

Az Iszlám vallás ezáltal azon egyének érdeklödési köreibe esik, akik jelenleg az eröszak témaköreiben forognak, ezeket tartják számon és vitatják. Úgy tünik, mintha folyton különbözőkulturális normák forognának tárgyban. A sikeres közök,közösségét nem leljük médiáinkban, elmaradnak szintén a harmonikus együttélés megnyilvánulásai, a sikeres többkultúrájú közösség aligha érvényesül itt.

Eltűnik az erőszak és annak motívumai firtatása hátterében az új állampolgárok figyelemre méltó integrációra való hajlandósága és képessége. Feledésbe süllyedt, hogy soha semmi más nem motiválta az eröszakot annyira, mint saját magunk által megtapasztalt szenvedés. Melyet általában a társadalmi részvételi lehetöségek hiánya, az igazságszolgáltatás, az oktatás, valamint az emberi jogok hiánya hozza felszínre.

Aki egy adott vallási közösségröl eleve erőszakosságot feltételez, elhanyagolja, a vallások alapvetö erőszakot nem javasló intézmény mivoltait. Milyen ok-okozati feltételezés társul is itt tuladjonsághoz?

 Képzeld el a békét egy több kultúrát magába fogadó világban melyröl senki nem beszél ...

Kultúránk, valamint vallásunk funkciója adott erőszak potenciálisával különbözőmódon, de békésen számot vetni. A vallás tanítása azonban önmagában nem állhat jót hívei kultúráltságáért. A prófétai hagyomány tanulmányozása önmagában nem elegendőaz igért Föld-i paradicsom megtapasztalásáért. Senkit nem csábíthat eröszak alkalmazására, és nem is igazolhatja ezt. Eröszakmentes konfliktus nem igényelhet semmiele ideológiai igazolást. Sokkal inkább toleranciára és kegyelemre van szüksége tehát, valamint az emberiség legmagasabb visekedési formájára.

Az etikus cselekevés

A burzsoá multikulturális együttélés alapvetöen több kultúrát foglal önmagába és a társadalom tajgai szerepét lehetetlen egyértelműen hit kérdésévé tenni. Az erőszak okait vallásban keresni a saját értékeink felett való kapituláció. A Dalai Láma szemei előtt lebeghettek hasonló amikor a buddhizmusról szóló Párizs-i tanításai keretében a következőszavakkal fordult kedvesen a hallgatókhoz: "Maradjatok keresztények!"

A véleménynyilvánító formák közé tartozik az irodalom valamint a karikatúra. Ezen kommunikációk legmagasabb célja a közönségére bírt hatás, a tájékoztató formákkal ellenben a véleménynyilvánító publicisztika nem „szent”, sokkalinkább szabad eszköz. A Fatwa valamint elkövetett eröszakos reakciók hanyag nyelvezetet használnak.

A müvészet (hatása) szubjektív

E szubjektív élmények kollektív kivetítése mindezek tükrében kényszeresnek mutatkozik. Hogy eröszakra való készség a kultúrális értékek vagy értékelések egy karikatúra közléséböl fakad, vagy egy kimondott Fatwa szugesstív hatásaként jön létre, mindkettö kizárólag kommunikáció müvészeteként érvényesül.

Esztéta okok szólhatnak amellet, hogy ízlésten vagy nyíltan provokatív produkciókat elkerüljük...